Őrségi szálláshely (2 háló, 5 ágy, konyha/étkező, fürdőszoba, terasz, önálló lakosztály) 

Képek - az Őrség leírása - ajánlott őrségi szállás

A Velemér egyik dombjára épített épületben egy önálló lakosztály (két háló, fürdőszoba, konyha, 5 ágy, 11 ablak és egy nagy terasz) várja a vendégeit, akik 2 hold zöldterületet használhatnak (a nyugati végében erdő, a keletiben patak). 

Képek

Az emeleti hálószoba ablakaiból szép kilátás nyílik a szelid őrségi tájra

Augusztusban az árnyékliliom édes illata, igazi őrségi hangulat lengi be a Csinyálóház környékét

A szentgotthárdi Thermálpark az Őrség vendégei által látogatott fürdők egyike

Czugh Miklós tányéra a veleméri Sindümúzeumból (az Őrség egyik legérdekesebb múzeuma)

Az Őrség leírása

Alább egy általános ismertető olvasható. Az Őrséget részletesen leíró cikkeink gyűjteményét itt találja meg: http://www.csinyalohaz.hu/index.php/az-orseg  

A gazdasági válság közeledtével érdemes számbavenni, milyen erőforrásokkal és vonzerővel rendelkezik ez a feltehetően a  falusi turizmus (szállás és pihenés) céljára teremtett gyönyörű tájunk.

Az őriszentpéteri román kori műemléktemplom tornya

Az Őrség a mai Magyarország egyik legszebb tájegysége, amelynek turisztika vonzereje és vendégfogadó kapacitása nem csökken, hanem folyamatosan növekszik. A táj annak a feladatnak köszönheti az Őrség nevet, amelyet vagy 1500 éve folyamatosan betöltött a Kárpát-medence nyugati határainak védelmében. A nyugati gyepűt még az avarok létesítették s azt erősítették meg a honfoglaló magyarok is. Az Őrség lakossága nagy valószínűség szerint az eredeti őrállók leszármazottja. Az őrállók által lakott területet széles lakatlan sáv, a gyepü vette körül és növényi fonadékkal megerősített sánc övezte, amelyeken vasalt sarkakon forgó kapuk (vaskapuk) biztosították az átjárást. Az egykori védelmi rendszer nyelvi hagyatékaként Veleméren ma is gyepünek nevezik a portát határoló élősövényt.

A vasvári sánc kapuja; valamikor az Őrséget is ilyen kapuk védték nyugat felől

 A táj nyugati fele a trianoni területrablás során is megmaradt Magyarországnak. Ez a fél Őrség most Zala és Vas megyének a magyar-szlovén határ mentén elhelyezkedő területe. A táj másik fele ma - a Muravidékkel együtt - Szlovéniához tartozik. Van egy északabbi Őrségünk Ausztriában is (Felsőőr és környéke az elcsatolt Várvidéken), de ez nem azonos a most tárgyalandó (a Kerka és a Zala mentén elterülő) Őrséggel.

A Veleméri szálláshoz legközelebb eső magyarszombatfai határátkelő után ez a látvány (Pártosfalva képe) tárul elénk

Az új országhatár kettészelte az egykor virágzó gazdasági kapcsolatokat is, amelyekről a térség régi házain található vakolatdíszek alapján is képet alkothatunk. Ezeket az első világháború óta szinte be sem meszelték, hasonlóakat ma már nem is nagyon képes csináltatni, vagy felújítani a lakosság. Az Őrség évtizedekig el volt zárva a határ túloldalára került etnikai, kulturális és gazdasági környezetétől. Az Őrség közelében némi szlovén és német nemzetiségű lakosság is él, részben megőrizve sajátos kultúráját és identitását.

Az Őrség és környezete értékes természeti táj. Jelentős része nemzeti park (az Őrségi Nemzeti Park), helyi és Natura 2000-es védelem alatt álló terület.

Sárgaliliomos rét a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház közelében

A térségben nagy kiterjedésű erdőterületek, kisebb jelentőségű mezőgazdasági területek között jellemzően aprófalvak alakultak ki. Legnagyobb települése (mikrotérségi központja) Őriszentpéter (nevezetessége az árpád-kori Szent Péter templom ). A közvetlen környezet fontosabb települései közé tartozik Lenti, Szentgotthárd, Csesztreg, Rédics és Zalabaksa. A felsorolt települések jól kiépített infrastruktúrával, és a térségi átlagnál fejlettebb intézményhálózattal, valamint működő vállalkozásokkal rendelkeznek. Kissé távolabb Körmend, Zalaegerszeg, Muraszombat és Alsólendva képviseli a városi lehetőségeket.

Velemér egyik nevezetessége a freskókkal díszített Szentháromság műemléktemplom

Az Őrség egyik legszebb település, a szeres településszerkezetet máig híven őrző, freskókkal díszített temploma miatt ismert és látogatott Velemér. Ez a szép fekvésű, bájos falu alkalmas arra, hogy példáján bemutassuk, megismerjük és megszeressük az Őrséget. 

Ehhez az ismerkedéshez jó lehetőséget kínálnak a veleméri kúriasoron található szálláshelyek (mint a Cserépmadár szállás, a Csinyálóház és a Veleméri Vendégház), valamint az étellel és itallal szolgáló Cipó Művek (borozó és étterem).

A veleméri Cserépmadár szállás bejárata az előszobafallal

Az őrségi térség aprófalvainak jelentős részében hiányos az infrastruktúra; az erőteljes az elvándorlás miatt a népesség jelentősen elöregedett. E településeken alig található működő vállalkozás. Az őrségi aprófalvak lakossága a fenti kisebb körzeti központokban talál munkalehetőséget, ezen kívül a térséggel közvetlenül határos szlovén és osztrák területen van lehetőség a munkavállalásra.

Harangszentelés a veleméri Szentháromság-templomban

A térség szinte valamennyi településén a turizmus fejlesztését tekintik a kibontakozást kínáló legfontosabb lehetőségnek.

A természetjárásra alapozott turizmus tekintetében valóban szinte egyedülálló lehetőségek kínálkoznak az Őrségben. Ennek alapja a rendkívül értékes, nemzeti parki védettség alatt álló természeti környezet, valamint a különleges kulturális örökség (például az őrségi jelkincs ). Az Őrség 2007-ben Kiváló Európai Desztináció elismerést kapott. 2008-ban az őrségi tájat megválasztották 'Magyarország 7 csodája' egyikének.

Bánovci termálstrandja az elcsatolt Muravidéken

További turisztikai erősséget jelentenek a termálvízre alapozott fürdési lehetőségek, az őrségközeli termálfürdők . A térségben található a közelmúltban megnyitott szentgotthárdi termálpark, valamint a régebben működő lendvai termálstrand, a lenti termálstrand , a bánovci és az alsómaráci termálstrand amelyek jórészt gyógyfürdők is. Ezek a kitűnő fürdőhelyek az Őrséget termálparadicsommá változtatták.

Az Őrség és a fenti fürdőkomplexumok kínálata kiegészíti egymást, az együttműködés fejlesztése kitűnő lehetőséget rejt magában.

A rakicsányi Batthyány-kastély tornáca; az Őrség környezetében sok, a hazai szállóvendégek számára jórészt ismeretlen kastély, vár és egyéb műemlék található

A térségben több regionálisan és nemzetközileg is jegyzett fesztivál kerül megszervezésre, amelyek a történelemre és a helyi adottságokra építenek. Legfontosabb ezek közül a Hétrét ország, amelynek az egész Őrséget megmozgatja és helyszínné teszi. Népszerű és bóvlimentes rendezvény a Magyarszombatfai Fazekasnapok, amely az őrségi és a hazai fazekasság évente megrendezésre kerülő nagy ünnepe. 

A magyarszombatfai Fazekasnapok kínálatából

A térségben egyes vállalkozások még a hagyományos népi mesterségeket gyakorolják. Közülük a legerősebb gazdasági jelentősége a fazekasságnak van, de számottevő a kópickötés és a fafaragás is. Ezek a továbbélő egyéb néphagyományokkal (rönkhúzás, farsang, májusfa állítás), és gasztronómiai sajátosságokkal (tökmagolaj, kecskesajt, mézes pálinka,szőlő -és bor, erdei gombás és hajdinás ételek) együtt különleges turisztikai vonzerőt jelentenek. 

Veleméri gerebengomba (a Cserépmadár szállás telkétől néhány száz méterre szedtem egy félóra alatt)

Az Őrségbe látogatók szelíd dombok között nem csak változatos tájat, erdőt, kaszálót, gyümölcsösöket, réteket, folyókat és patakokat találnak, hanem értékes és érdekes építészeti örökséget is. A tájba simuló szeres és szórvány településeken haranglábakkal, különleges művészettörténeti jelentőségű árpádkori templomokkal, népi építészeti emlékekkel találkozhatnak. Ezek együtt határozzák meg az Őrség páratlan vonzerejét, egyedi hangulatát, a táj és az építészet szelíd harmóniáját. Közös feladatunk e kincs megőrzése. Kevés szeglete van a világnak, amely még élhető; ezt a szigetét, ahol egymásra talált az ember és a természet, mindannyiunknak (helyi lakosoknak és ide látogató turistáknak) óvnunk, őriznünk és hasznosítanunk kell.

Magyarszombatfai tál elolvasható mondatjele a veleméri Sindümúzeum kiállításáról

Az Őrség jó része az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik. A nemzeti park védett területén csak korlátozott gazdasági tevékenység végezhető, a természet állapotának megőrzése érdekében. A területen védett növény és állatfajok, gyepek és vizes élőhelyek találhatók. Táji sajátosság a kaszáló gyümölcsösök, a moha lápok jelenléte. A térség Magyarország lepkefajokban leggazdagabb területe.

A veleméri szállásról térképes túrakártya vezeti el a vendégeket a riegersburgi fellegvárhoz

Az Őrség a Zala és a Kerka vízgyűjtő területéhez tartozik, mindkettő védett terület. Az Őrségi Nemzeti Park és a Kerka-völgy hazánk különleges, folyó és patakok által formált dombvidéke, ahol a vizenyős, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi.

Az Őrség éghajlata nedves szubalpin jellegű, az éves csapadékmennyiség 650-950 mm között van, emiatt forrásokban, vízfolyásokban gazdag, az erdők és a rétek élővilága is csodaszép.

Láprét szibériai nőszirmokkal a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház dombja alatt

Egyre többen fedezik fel, hogy az Őrség a tavak országa is. A patakok felduzzasztásával turisztikai célponttá vált mesterséges tavakat hoztak létre. A vidék jelentős vízfolyása a Zala (Szala), ami Szalafőtől északra ered és középen szeli át az Őrséget. A másik jelentős folyója a Kerka, mely sok ritka szitakötőnek és kérésznek ad otthont és a Belső Őrséget határolja el az őriszentpéteri Őrségtől.

A Hársas-tó az Őrség legszebb tava; horgászni is, meg fürödni is lehet benne

A terület jellemző erdőtársulása a mészkerülő erdeifenyves, amelynek jellemző növénye a boróka, a szőrös nyír, a korpafű, ahol megtalálható szinte valamennyi hazai körtike faj, valamint a fekete- és vörös áfonya. Az Őrségben sok helyütt megtalálható gyertyános-tölgyes és bükkös jellemző virága a kakasmandikó és az eredei ciklámen. A patakok medrében égerligeteket találunk, a fák tövében a ritka struccharaszttal. Vannak nyíres, csarabos fenyéreink is. Az erdei utak mentén a rózsaszín virágú henyeboroszlán díszlik. A jégkorszakot követő időszakból ránk maradt tőzegmohás lápokon, lápréteken jellegzetes rovaremésztő növényeket találunk. A Kerka-völgy messze földön ismert, jellegzetes növénye a kockás- és sárgaliliom, valamint a tőzike.

A térség tájszerkezete mozaikszerű, amelyben nagy erdők és kisebb mezőgazdasági területek váltogatják egymást.

A veleméri Botszeg látképe, ahol a Cserépmadár szállás és Csinyálóház található

Az Őrségre jellemző sajátosság az aprófalvas 'szeres' településszerkezet.

Talajára leginkább a kötött, erdőtalajok jellemzőek, a talajszint alatt agyag, esetleg homokos, kavicsos rétegek találhatók. Az agyag kitűnő minőségű fazekasagyag, amely a tűzállóságának köszönhetően évezredek óta a fazekasok alapanyaga.

A nagytótlaki, freskókkal díszített, román kori körtemplom eredeti állapotában maradt meg; a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháztól 15 kilométerre

A levegő tiszta, a környezet csendes, pihenés és felüdülés céljára kiemelkedően alkalmas. Az Őrség jelentős része gyönyörű erdővel borított. Az erdők faanyagát faipari vállalkozások hasznosítják. A szántóföldi gazdálkodás mellett a legeltetéses gyepgazdálkodás, a szőlő és a gyümölcstermesztés is megtalálható. Sajnos sokkal kisebb mértékű a legeltetés és a kaszálás, mint amennyit a természeti környezet indokolna, ezért a korábbi kaszálók egy része beerdősül. 

Habán tál Dávid Éva keramikus veleméri műhelyéből

Az Őrségben megvalósult a hulladékgyűjtés, amely a térségen kívüli területre kerül elszállításra. A települések egy része szennyvízcsatornával ellátott, de a kistelepülések egy részén ez még megoldatlan. Ez azonban - a tágas térségek talajainak öntisztító képessége és szennyvizet feldolgozó ereje miatt - nem okoz valódi nehézséget.

Balaskóné: Az Őrség panasza (a kép megvásárolható)

 A szocialista időszakban tervszerűen visszafejlesztett határvidék ma - a foglalkoztatás és a vállalkozások - hiánya miatt elnéptelenedőben van. Az Őrségben és környezetében több hátrányos helyzetű település is található. Közös jellemzőjük egy vagy több alapvető infrastruktúra teljes, vagy részleges hiánya. Az ilyen települések lakói között az átlagosnál nagyobb számban találhatóak meg a hátrányos helyzetű csoportok képviselői: idősek és tartós munkanélküliek. Óvodák nincsenek, az iskolákat sorra bezárják, vagy már bezárták. E településeken funkció nélküli, bedeszkázott ablakú, lakatlan házak jelzik a gazdasági lehetőségek korlátozottságát. Ezek a körülmények paradox módon segítik a városokból menekülők betelepülését (állandó lakosként, vagy nyarók tulajdonosaként) és a turizmus számára is bizonyos lehetőségeket jelentenek.

Az elolvasható magyar népi hieroglifákat csak a veleméri Sindümúzeum gyűjti és mutatja be

Kedvezőtlen képet mutat az őrségi népesség iskolai végzettsége. Az általános iskolát az itt élő lakosság 26,4%-a nem fejezte be. Diplomával 3,3%-uk rendelkezik, érettségizett 9,5%. Viszonylag magas a szakmunkás végzettségűek aránya (21,7%), azonban a szakmunkások egy része külföldre jár dolgozni. A népességben csökken a fiatalok száma. Mind a 14 év alatti lakosság, mind a nyugdíjaskorú lakosság aránya magasabb az átlagosnál. A bejegyzett civil szervezetek sport és a közbiztonság javítását célzó feladatokat látnak el látnak el. A szociális szolgáltatások iránt nagy igény jelentkezik, ugyanakkor ezek csak korlátozottan állnak rendelkezésre a hátrányos helyzetű településeken.

Margit néni háza Veleméren, a Cserépmadár szállás szomszédságában

A vállalkozások száma elmarad a többi településétől, ugyanakkor megfigyelhető, hogy gyakran a hátrányos helyzetű településen telephellyel rendelkező vállalkozás is más településen lakó munkavállalókat alkalmaz. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a hátrányos településeken nagy számban élő tartós munkanélküli nem alkalmas a munkavállalásra. Egyes falvakban már gyakorlatilag nincs is munkaképes korú lakosság.

Veleméri völgy; a Cserépmadár szállás és Csinyálóház portájának része

A Teremtő kifürkészhetetlen akaratának köszönhetően az őrségi hátrányos helyzetű települések is elbűvölő természeti környezetben fekszenek, ezekben is megtalálhatóak az Őrségre jellemző sajátos néprajzi, kézműves és kulturális hagyományok. A falvak túlnyomó többségét szívesen keresik fel a turisták. Sajnos, a kevés szolgáltatás miatt a turisták keveset költenek és rövid ideig tartózkodnak egy-egy szép településen. Ezért a turizmus gazdasági lehetőségeit nem minden őrségi település tudja kiaknázni. A vendégek gyakran csak rövid kirándulásokat tesznek e településeken és környékükön, de esetenként gondot jelent a számukra egy képeslap, térkép, vagy egy üdítő megvásárlása is. Ezek a nem túl jelentős (mert többnyire a szomszédos falvak valamelyikében mégiscsak megoldható) problémák kijelölik a tennivalókat és - a létező igények miatt - vonzó környezetet jelenthetnek a beruházók számára is.