Czugh Zsuzsa tehesköcsögje X alakú rontáselhárító jellel (a székely "b" rovásbetű népi megfelelőjével)

Veleméri sindü székely "b" (Bél, belső) és "f" (Föld) rovásjelek párhuzamaiból összeállított felülnézeti világmodellel (a mintának pontos megfelelőjét közölték a nepáli magaroktól)

 Az őrségi rajzos tetőcserepekből (sindükből) ma már csak Veleméren szolgál néhány az öregebb házak tetején. Ha lebontják ezeket a régi házakat, vagy a gazdának lesz pénze a felújításukra, akkor a régi cseréppel együtt az esetleg rajtuk még meglévő jelkincs is menthetetlenül elvész. Ahogyan elveszett a szlovéniai szomszéd falvakban valaha volt tetők anyaga is. Az adatközlők szerint ezeken a régi cserepeken a leggyakoribb minta az X alakú rontáselhárító jel volt. A veleméri Sindümúzeumban van egyetlen olyan cserép, amelyiken pusztán ez az X található meg (a fényképét hamarosan feltöltjük) és van néhány olyan is, ahol az X mellett négy körbe zárt keresztet (a Föld jelét) is látni. Máskor a tejesköcsögökön találjuk az X alakú jelet. Ez utóbbit a néprajzkutatók is ismerik és rontáselhárító jelként írják le.

Ezek a jel-előfordulások nyilvánvalóvá teszik, hogy azért maradtak ránk az ezer éves keresztény tanítás ellenére is, mert a lakosság óvó-védő jelentőséget tulajdonított nekik. A tetőcserépen a vihartól védte a házat, a tejesköcsögön pedig a tehén és a tej egészségét biztosította. Az alkalmazások rendszere azt is igazolja, hogy ez a jel a világ szakrális közepét, az egyetlen forrásból négy irányba induló szent folyókat ábrázolja térképszerűen (ezeket a folyókat az ősvallási hagyomány alapján az Ószövetség is leírja). A székely írásban ez az X alakú jel a "b" rovásbetű, amely Bél fiúisten nevét (bél, belső szavaink tövét, a világmodellekben a teremtett és rendezett Föld isteni közepét) jelölte egykor.

Azt, hogy Bél a magyar ősvallás isteni triászának tagja volt, több adat alapján is megerősíthetjük. Egyrészt előfordul az isteni triász nevében Anonymusnál (Enedubelianus vezér neveként). Másrészt ebből keletkezett a fiú szavunk a Bél -pel - pil - pi - fiú hangváltozás során. Harmadrészt az ugariti isteni triászban Baál a fiúisten, s az ugariti mitológia sok egyéb magyar vonatkozással is rendelkezik, pl. Enéh (vö. anya, ünő) neve Anat alakban fordul elő, stb. Bél magyar mitológiai vonatkozását támasztja alá az is, hogy az X alakú "b" betű a székely jelsorban azon a helyen fordul elő, ahol az isteni triász másik két tagjának a jele is megtalálható. Nyelvi adatként értékelhető az, hogy az X alakú jel a világmodellek belsejében található. Mindezek egyetlen másik nép nyelvében, vallásában, történetírásában és jelkincsében sem mutathatók ki így együttesen.

Azt, hogy a jel az ősvallás hagyatéka, a keleti (például a nepáli magaroknál talált) párhuzamok bizonyítják (a véletlen egyezés lehetőségét a jelpárhuzamok tömeges jellege és a Nemetz Tibor matematikus, a Matematikai Kutatóintézet munkatársa segítségével 1962-ben elvégzett matematikai valószínűségszámítás meggyőzően bizonyította).