A Zala forrásvidékén élő őrök feladata volt a Zala folyó völgyének védelme. Őriszentpéter eredetileg nem tartozott az Őrséghez, a szalaőrök csak Mátyás királytól kapták meg a települést.

Őrségek láncolata - Őriszentpéter története - szálláshely választás - látnivaló - Árpád-kori Szent Péter műemléktemplomrendezvény - ajánlott őrségi szállás

Fából faragott autó az őriszentpéteri Teleház előtt

1. ábra. Fából faragott autó az őriszentpéteri Teleház parkolójában

 

Őrségek láncolata

Az őrállóknak a mocsarak képződését elősegítő gátakat és a gyepüket kellett fenntartaniuk és megvédeniük. Eredetileg a Magyar Királyságot hasonló őrségek láncolata vette körül, ezért e térségnek (a Zala menti őrségnek) megkülönböztető neve volt: Szalaőrök vidékének hívták. E területtől délre van a Belső Őrségnek nevezett táj (Velemér, Gödörháza, Magyarszombatfa), amelynek őrei a Kerca völgyét védelmezhették. A Belső Őrséghez csatlakozik délről Szentgyörgyvölgy és Nemesnép, amelyeket szintén az őrállók alapítottak, s amelyet a török időkben átmenetileg az Őrséghez is csatoltak, de ma Zala megyéhez tartozván, egy fogalomzavar miatt nem mindig sorolják az Őriszentpéter központú turisztikai tájat jelentő modern Őrséghez.

   

Kun László szobra az őriszentpéteri műemléktemplom kertjében

2. ábra. Kun László szobra az őriszentpéteri Szent Péter műemléktemplom kertjében

 

Őriszentpéter története

A történészek a közelmúltig azt tartották, hogy szép hazánkban olyan zárt népcsoportot, amelynek az eredete az Árpád-korba, netán a honfoglalásig nyúlik vissza, csak Őriszentpéter környékén, az Őrségben találunk. Azt feltételezték, hogy az őrségi gyepűőrök valószínűleg a honfoglalást követően, talán a kalandozások vége óta folyamatosan jelen vannak ezen a tájon. Egy 1286-ban kelt, Kun László által kiadott oklevél ugyanis számos, máig fellelhető őrségi családnevet, ma is élő családot sorol fel (az oklevelet azonban egyesek hamisítványnak tartják). Ilyen családnév a Csörgő, Törő, László, Babos, Könye, Kapornaky, Sohár, Farkas, Siska, Keserű, Benkő, Baksa, Tüske, Veöres, Balog és a Kardos, amelyek közül több a szerek neveként is fennmaradt. A szerek egy-egy nemzetség központjai lehetettek, ezek hozták létre az Őrség némelyik településén máig megmaradt településszerkezetet. Egy új genetikai vizsgálat azonban mintha ellentmondana e történészi elképzelésnek.

orsegi_szallas_ori_tal_jelekkel

Az őriszentpéteri múzeumban látható tál peremén futó díszítés a székely írás szójeleivel "Nagy Óg" alakban elolvasható (az Ószövetségben említett Óg király azonos Heraklésszel, a szkíták ősapjával)

 

Béres Judit genetikus így fogalmazott egy interjúban: - Nekünk genetikusoknak annak idején az antropológus kollégák azt javasolták, ha törzsökös magyart akarunk vizsgálni, akkor Erdélyben a székelyeknél vagy Magyarországon az Őrségben kutassunk. Őriszentpéteren végeztünk is vizsgálatokat, de nem törzsökös magyarokat találtunk, mert a délszlávoknak, a vendeknek olyan erős volt a genetikai hatásuk, hogy törzsökös magyarokról nem beszélhettünk. Hozzáteszem, a mintavétel, így az eredmények is, csak Őriszentpéterre, nem az Őrség teljes területére vonatkoznak. -

 

 

orsegi_szallas_bognar_parkoloja

Az őriszentpéteri Bognár étterem árnyas parkolója
 

 

Béres Judit adata figyelemre méltó, azonban a genetika még csak egy kialakuló tudomány, amelynek az eredményeit még gyarapítani kell, meg kell tanulnunk értékelni őket és össze kell vetni más tudományágak megfontolásaival is.  Egyrészt természtesnek kell tartanunk, hogy a határ mentén szláv genetikai nyomokkal találkozunk. Másrészt azonban az is bizonyos, hogy a genetika nem tud pontos választ adni a nyelvi, kulturális azonosság kérdéseire. Lehetséges, hogy ezekhez az őriszentpéteri szláv(?) génekhez már az avar korban magyar azonosságtudat társult? Hiszen a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a szlávokat a magyarul beszélő avarok telepítették le gyepünépként a Kárpát-medence peremvidékeire s a honfoglalók csak megerősítették ezeket az avaroktól örökölt gyepüket. 

 

Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága

3. ábra. Az őrségi falusi turizmus szervezőinek egyike az Őrségi Nemzeti Park

 
A legkorábbi öriszentpéteri épület a Szent Péter templom, amely 1200 táján már létezett. A templom védőszentje adta a település nevét is. Ez arról árulkodik, hogy a keresztény államunk megalapításakor azon falvak közé tartozott, amelyeket Szent István templom építésére kötelezett. A nagy király törvénykönyve előírta, hogy minden tíz falu építsen templomot. Nyilván azokat a településeket jelölte ki Szent István király, amelyek valamilyen oknál fogva alkalmasnak látszottak a 10 falu összefogására, irányítására. A templomba hetente egyszer kötelező volt eljárni, ezért vasárnaponként piacot is tartottak a templom előtt. Ehhez jól megközelíthető, a tíz falu középpontjában fekvő településre volt szükség. Az Őrségben ilyen falu volt Velemér is, meg Őriszentpéter is. Ez utóbbi az itt összefutó utaknak köszönhette a templomát és a későbbi központi szerepét is. Jogi szempontból azonban (a templomépítéstől eltekintve) a legújabb időkig nem kodifikálták a település központi szerepkörét.

 

Őriszentpéter is jellegzetes őrségi tájban terül el

4. ábra. Őriszentpéteri téglaépület jellegzetes őrségi tájban


Az őrök kiváltságos népek voltak. Nem tartoztak földesúr alá, hanem egy sajátos katonai-nemesi önkormányzat szervezte meg a mindennapjaikat. A középkorban az őrök maguk választotta vezetője, bírósága nyilván nem igényelt olyan adminisztrációt és hivatali helyiséget, ami vár, vagy kastély építését igényelte volna – ezért ilyen nincs is az Őrségben. Sőt, azt sem lehet mondani, hogy az Őrségnek Őriszentpéter lett volna az adminisztratív központja. Az őrök hadnagyának hivatala alig lehetett több egy ládánál, amelyben néhány iratot és pecsétet őriztek. Ezért aztán mindig az a falu számított az Őrség központjának, ahol az éppen megválasztott hadnagy lakott. Ilyen szerepet játszhatott egy ideig Ispánk, amely a nevét is az ispán szóból nyerte.

 

Őrségi vásár
5. ábra. Pillanatkép az őrségi vásárból


A török időkig egyszer említik az oklevelek Őriszentpétert mezővárosként. Ekkor a kora középkori templomot sánccal és palánkkal ellátva erőddé alakították, amelyben kis létszámú katonai helyőrség állomásozott. Őriszentpéter kívül maradt az állandó török megszállás alá eső területeken, de volt olyan török hadjárat, amelyik érintette. Az erődített őriszentpéteri templom sohasem tett szert nagy hadászati jelentőségre, de a település nem vált lakatlanná, nem néptelenedett el – ami a létbiztonság valamilyen fokú megmaradását jelenti.

 

Az őriszentpéteri Teleház kemencéje

6. ábra. Az őriszentpéteri Teleház kemencéje igen jól melegít télen


A török előtti idők forrásaiból tudjuk, hogy Őriszentpéter a környező falvakhoz képest nagyobb összegű adót fizetett be. Ez egyrészt annak tudható be, hogy Velemérhez hasonlóan 10 falu egyházi központja maradt; valamint hogy az itt összefutó utak mindig alkalmassá tették vásárok tartására és a helyi ipar megtelepedésére. A környező földek rossz minősége ugyanis rákényszerítette a lakosságot valamilyen ipari jellegű tevékenység végzésére.

 

Őriszentpéteri zöldséges stand

7. ábra. Az egyik őriszentpéteri zöldséges stand


Az őrállók a XVII-XIX. században kétszáz éves pert folytattak a Batthyány családdal szemben, amelyik jobbágysorba taszította őket. A per végére az 1848-as szabadságharc tett pontot, mert eltörölte a jobbágyságot. A periratokból kiderül, hogy Őriszentpéter a többi településsel együtt tiltakozik a terhek növekedése ellen; amint az is, hogy jobban viseli azokat. A falu egyre gyarapodik, népessége nő, egyre inkább a mezővárosokra kezd hasonlítani, például jelentős marhavásárai vannak.

 

Őriszentpéteri ház tornáca

8. ábra. Őriszentpéteri ház tornáca


A XIX. század elején egy feljegyzés tanúsága szerint Őriszentpéter mezőváros, bár az átlagosnál kevesebb szabadságjoggal (nyilván a fent említett okoknál fogva nem tudott több kiváltságot „vásárolni”). Sajnos, hamar el is veszett a városi cím: Fényes Elek, a század közepén már ismét faluként említi Őriszentpétert.

 

Őrségi vásár cserépedényekkel

9. ábra. Róka Lajosné őriszentpéteri fazekasnő cserépedényei az őrségi vásárban

Őrségi vásár, Róka Lajosné fazekasnő cserepei


Már pedig Őriszentpéter kedvező közlekedési csomópont jellege folytonosan napirenden tartotta a várossá, de legalábbis közigazgatási központtá válás kérdését. A monarchia idején a közigazgatás, államigazgatás egyre több hatáskörrel ruházta fel Őriszentpétert, amelyek a járásszékhelyekhez hasonlóvá tették a községet. Sajnos nem az iparosodás és a gazdasági fejlődés, hanem csak a járásszékhely szerepkör jellemezte a települést. A templom, a vásár, az  alapfokú oktatás, takarékpénztár, ipartestület, különböző gazdálkodó és iparos szervezetek, illetve polgári egyesületek, valamint a posta mellett a csendőr őrsparancsnokság (később rendőrség), a határőrség, vagy legújabban mentőállomás, hétvégi orvosi ügyelet és az Őrségi Nemzeti Park székháza jelzi a központi szerepet.

 

Fazekas stand az őrségi vásáron

10. ábra. Fazekas stand az őrségi vásáron 


Őriszentpéter sohasem lett járási székhely, azonban a járások megszűntét követően kialakított kilenc Vas megyei kistérség egyikének a központjává vált. Ehhez néhány éve a városi rangot is megkapta. Az őrségi szállásadók némelyike szerint ez a várossá válás nem sok örömet hozott, mert csak a pénzügyi terheiket növelte. Azt azonban a szkeptikusok is elismerik, hogy az Őrség rendezvényeinek jó részét Őriszentpéterből szervezik, ami hozzájárul az őrségi falusi turizmus fejlődéséhez.

 

Erdélyi kézimunkák kirakodó vására

12. ábra. Erdélyi kézimunkák kirakodó vására Őriszentpéteren


Szálláshely választás


A pihenésre vágyó kedves vendég többnyire még az indulás előtt választja ki az őrségi szállások közül a számára legjobban megfelelőt. Ez a döntés nem is olyan könnyű, mert több éves rutin kell ahhoz, hogy a turista megfelelően tudjon választani a rengeteg őrségi vendégház közül. Általában az interneten talál egyet, s az ott látható fényképeken nem érződik a trágyabűz, nem hallatszik az utcazaj. A gazdasági nehézségek miatt a vendégek legfontosabb szempontja egyébként is az alacsony ár lett - aminek kellemetlen következményei is lehetnek. E sorok írójának már többször sikerült gyönyörű és olcsó külföldi szálláshelyet kiválasztania egy-egy autópálya mellett, ahol az elviselhetetlen és sohasem szűnő zaj miatt aztán nem lehetett aludni. Szerencsére az Őrségben ez nem fordulhat elő, mert az Őrségen nem vezet keresztül autópálya, a példa mégis jól illusztrálja a szálláshelyek közötti választás nehézségeit.

E sorok olvasójának egyébként is könnyű dolga van, ha egy csendes és szép őrségi szállást kíván lefoglalni magának és a családjának: mert csupán ide kell kattintania.

 

Tökfesztivál díszlet

13. ábra. A Tökfesztivál díszlete egy őriszentpéteri panzió előtt


A szállást kereső vendégnek azt kell eldöntenie, hogy mit is kíván elérni a nyaralás alatt. Természetes igény, hogy minél többet szeretne kapni; s azt baráti áron. Szeretne egyedül lakni egy házban; azonban annak is örülne, ha abban a házban a rendelkezésére állna egy étterem is. Ezek persze egymást kizáró feltételek. A szálláshely kiválasztásakor aztán eldől, hogy miben lesz része a nyaralás alatt. Sajnos, kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a szállásdíjon kívül másra is figyeljenek. Pedig érdemes elővenni a térképet és azt is végig kell gondolni, hogy mit is tartunk igazán fontosnak.

Az Őrségben időző turisták számára ajánlható látnivalók a tájban egyenletesen vannak szétszórva. Ez azt jelenti, hogy a kedves vendégek a nyaralásra szánt időt nem szokták egyetlen településen eltölteni. Az őriszentpéteri szállások vendégei meglátogatják a magyarszombatfai Fazekasházat; a pankaszi haranglábat; a szentgyörgyvölgyi református templomot; a veleméri román stílusú műemléktemplomot a Sindümúzeummal egyetemben, a Szalafő-Pityerszeren lévő skanzent; esetleg elmennek az alsómaráci, lenti, vagy szentgotthárdi termálstrandra; a Máriaújfalu, Bajánsenye, Zalalövő, Belsősárd, Lenti, Csesztreg, vagy Felsőjánosfa melletti tavak valamelyikére. Ennek a fordítottja is igaz: a Veleméren, vagy Szalafőn nyaraló vendégek is elzarándokolnak Őriszentpéterre, megnézni a Helytörténeti Múzeumot meg a műemléktemplomot.

Ezért nincs nagy jelentősége annak, hogy az Őrség nevezetességeire kíváncsi vendég melyik őrségi településen száll meg. Bárhol találjon is lakosztályt magának, mindenütt nagyjából ugyanazt a „kötelező” őrségi programot járja végig az autójával. A Belső Őrség szállásai persze közelebb esnek az elcsatolt Muravidék, vagy Zala megye nevezetességeihez; az északabbra eső települések szállásai ezzel szemben Szentgotthárdhoz és Körmendhez vannak közelebb néhány kilométerrel.

Mivel a települések közötti távolság nem nagy, érdemes a szálláshely kiválasztásakor a szállás adottságaira is figyelni. Aki a nyugalmat keresi, annak célszerű megfontolnia, hogy meg lehet szállni egy kisebb őrségi településen is (pl. Veleméren, vagy Gödörházán), ahol az erdő és a patak mellett éjjel és nappal egyaránt nyilvánvalóbb a természet háborítatlansága. A város zajától menekülő vendég az ilyen békés szállásokon feltehetően jobban ki tud kapcsolódni, jobban tud aludni; mint kocsma, buszmegálló és forgalmas út közelében. Reggel aztán – ha végig akarja járni az őrségi látnivalókat – mindenképpen autóba kell ülnie, bármelyik településen van is a szállása.

Más a helyzet akkor, ha az Őrségben nyaraló kedves vendég nem elégszik meg az őrségi szállás kényelmével és nyugalmával; hanem elevenen pezsgő éjszakai életre; például hajnalig nyitva tartó bárokra, mozira, vagy diszkóra vágyik. Ilyesmi ugyanis nincs az Őrségben, s remélhetőleg nem is lesz egyhamar. Maradjon az Őrség a pihenés és a természet világa!



Látnivaló 

- Zala folyó. 
- Árpád-kori Szent Péter műemléktemplom, Templomszer 17.; Plébánia (Varga Ottó plébános): 94/ 428-077; Napközben állandóan látogatható. 
- Középkori téglaégető. 
- Szikszai Edit Helytörténeti Kiállítás, tel: (94)428-022; Nyitva tartás: V. 1-IX. 30.: kedd-vasárnap 10-18; Tárlatvezetés: magyar nyelven; belépődíj: felnőtt 220 Ft, diák, nyugdíjas 110 Ft, családi jegy 330 Ft, csoportos (15 fő felett) 110 Ft/fő. 
- Zsohár Gyula fazekas műhelye.
- Róka Katalin fazekas műhelye.
- Őrségi Nemzeti Park székháza.
- Bognár étterem.

 

Az Árpád-kori Szent Péter műemléktemplom

 

Az őriszentpéteri Szent Péter templom tornya

13. ábra. Az őriszentpéteri Szent Péter templom tornya és déli bejárata

 

orsegi_szallas_ori_templom

Az őriszentpéteri műemléktemplom északról

 

 orsegi_szallas_oriszentpeteri_templom_tornya

Az őriszentpéteri műemléktemplom román kori tornya

 

orsegi_szallas_kulso_fresko

Ma már csak ez a kicsiny freskótöredék árulja el a templom déli oldalán, hogy valamikor az egész templomot freskók borították kívülről is

 


Rendezvény 

Feldíszített szarvas

14. ábra. Vadpörkölt főző verseny előtt feldíszített  szarvastetem az őriszentpéteri Bognár étterem kertjében


- Márciusban Őrségi Kulturális Forgatag.
- Májusban Virágzás Napjai és májusfa állítás.
- Júniusban Őrségi Vásár.
- Augusztusban az egész Őrségre kiterjedő Hétrétország (a szerek és nyitott porták fesztiválja).
- Szeptemberben Természetesen Őrség.
- Októberben Tökfesztivál.

Tökfesztivál díszlet Őriszentpéteren

15. ábra. A Tökfesztivál díszlete egy őriszentpéteri panzió előtt

 

 

***

Májusfaállítás

Őriszentpéteren a Művelődési Ház udvarán

2012. április 30.1800 órától

Közreműködnek:

Ungaresca Néptáncegyüttes (Szombathely) és zenekara

Ivánci Népdalkör

Cservék László Citera

 A rendezvényen a zenét szolgáltatja: Németh László (Körmend)

 

 

 

 

 


Ajánlott őrségi szállás

- Cserépmadár szállás és Csinyálóház (Velemér).
cserepmadar@gmail.com 06(20)534-2780

www.cserepmadar.hu

A veleméri Csinyálóház bejárata leánderrel

16. ábra. A veleméri Csinyálóház terasza

 

 

A veleméri Cserépmadár szállás nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve.

 

Egész ház (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy) ára: 

 

6000 Ft/fő/éj 1-3 éjszaka esetén 

5000 Ft/fő/éj 4 vagy több éjszaka esetén 

 

Az alapdíj a 6 főre eső díj (30-36 000 Ft/éj). Árak és foglalás.

 

 orsegi_szallashely_paraszthazban

A veleméri Cserépmadár szállás bejárata köcsögfával

 

Az Őrségben a falusi turizmus (szállás, vendégház, apartman, panzió és egyéb szálláshely fejlesztése) terén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek köszönhetően sok panzió, vendégház, apartman (szebb szóval: lakosztály) és egyéb szállás nyílt meg az őrségi településeken. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást, vendégházat, apartmant alakított belőle és bejelentkezett a falusi szállás kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására. Megjelentek ugyanakkor a tőkeerős vállalkozók is, akik néha több százmilliós beruházással 50 főnél is nagyobb befogadóképességű panziók, vendégházak és szálláshelyek megjelenését segítették elő. Van olyan is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A hírekben megjelent, hogy a gazdasági válság hatására a szálláshelyek harmada bezárt - ezt azonban a saját tapasztalataim alapján nem tudom alátámasztani. A szálláshelyek, panziók, vendégházak és magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szálláshelyek folyamatos fejlesztését eredményezi. A szállások versenye oda vezetett, hogy a szállás adása mellett ma már valami turisztikai többletet is kell nyújtani a falusi turizmus vándorainak. A tőkeerős szálláshely fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínál (ez az összetettebb vállalkozási szerkezet úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába - amire szintén van példa). Azonban a tőkeerős fejlesztéseknek is van korlátja. Akad rá példa, hogy a nagyobb panzió a magas rezsiköltség miatt nem lehet nyereséges és eladni is csak a beruházási költség töredékéért lehetne. Mert nem lehet minden őrségi szállás mellé rentábilis fürdőt és éttermet építeni. A kisebb őrségi szállások többnyire valamilyen olcsó megoldást választanak s például kulturális programot és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. A szállás területén bemutatják az Őrség népi kultúráját - egy múzeumként berendezett helyiséggel, vagy a szállás múzeális értékű berendezésével. E kisebb őrségi szállások fennmaradását segíti még, hogy azt az elkülönült nyugalmat tudják biztosítani, amit a városok forgalmától menekülö vendég keres az Őrségben. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud. A vendég nem ritkán azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival. Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit.  Miközben a nagy befogadóképességű panziók ezt csak csökkentett mértékben képesek biztosítani, a fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás is létjogosult, meg a nagyobb panzió is. Sőt, egymásra is vannak utalva, mert a nagyobb szálláshely éttermét és fürdőjét csak a közeli kis szallások vendégei tehetik rentábilissá; miközben a kis szállás vendégének is hasznára lehet a közeli étterem és medence.

orsegi_szallashelyek

A veleméri Cserépmadár szállás homlokzata orgonavirágzáskor; kényelmes őrségi apartman 3 szobával

Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Hogyan tagozódik be az őrségi szállások, szálláshelyek, panziók, vendégházak, lakosztályok, parasztházból kialakított magánszállások és nagyobb szállodák sorába?  Nos, elsősorban az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához. Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg?

 

orsegi_szallas

Festett előszobafal részlete a veleméri Cserépmadár szállásról

 

Bababarát őrségi falusi magánszálláshely antik parasztbútorokkal
(2 szoba, 5 ágy, fürdőszoba, konyha)

9946 Velemér, Fő utca 7
+36-20-534-2780

foglalas@csinyalohaz.hu

Booknow Hu

 

K&H Szép kártya elfogadóhely

OTP Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

MKB Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

Elfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American ExpressElfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American Express

Romantikus Ejszakak

Orsegi Wellness Akcio Csinyalohaz

 

Rólunk mondták

Elsosorban a ház különös varázsa fogott meg bennünket. Ha valaki igazi nyugalomra és kikapcsolódásra vágyik, itt igazán megkaphatja.

Molnár József, Nagyesztergál


Az Önök háza gyönyörű és minden igényt kielégít.

Szántó Anita


Nekünk maga az Őrség is élmény volt, és ezt csak fokozta a gyönyörűen berendezett házikó.

Harangozó Éva