Gyenese Botfaragó Gyula története - képek - ajánlott őrségi szállás
Gyenese Botfaragó Gyula törülközőtartójának maradéka
Gyenese Botfaragó Gyula története
A veleméri Tóth-portán (a mai Cserépmadár szállás épületében) 50 évvel ezelőtt élt egy ismert fafaragó népművész, Gyenese Gyula, akit a környéken csak Botfaragó Gyulaként emlegetnek. Az öregebb házakban ma is őríznek egy-egy fatagott képkeretet, vagy botot, esetleg kakukkos óra tokot, vagy előszobafalat, amit még ő faragott. A néprajzkutatók is ismerik, az öregebbje még emlékszik a személyes találkozásukra is.
Érdekes törtébnete van annak, hogyan került Gyenese Gyula a Tóth portára. Neki magának ugyanis sok gyermeke volt, akiket minden igyekezete ellenére sem tudott a kívánt módon eltartani, miközben Tóthéknál éppen ellentétes volt a helyzet: szorgalmas emberek lévén jó módban éltek, de gyermekük nem született. Így aztán a két család megegyezett abban, hogy az egyik Gyenese-fiút Tóthék örökbe fogadják és a sajátjukként nevelik fel. Így is történt, az örökbe adott gyermek a Tóth-portán nőtt fel, s amikor elérkezett az ideje, tisztességgel eltemette a nevelőszüleit. Akkor aztán szólt az édesapájának, Gyenese Gyula botfaragónak, hogy költözzön hozzá a Tóth portára, de hozza magával a házát is. Ez a ház-elhozatal meg is történt, mert az öreg háza boronaház volt, amit könnyen szét lehetett szedni és az új helyen össze lehetett rakni. Ma - felújítás és bővítés után - ebben működik a Sindümúzeum.
Ez volt Gyenese Botfaragó Gyula eredeti lakóháza, amit szétszedtek és áthoztak a Tóth-portára (eredetileg azonban két helyiségből állt és két ajtaja nyílt az udvarra)
Gyenese Gyula gerendákból épített egykori háza a legutóbbi átépítés során ilyen külsőt kapott (ma ebben működik a Sindümúzeum)
Ezt követően Gyenese Gyula a Tóth házban élte az életét és faragta a szép tárgyait (a Kamra szobában faragott, a munkaasztala az ablakok előtt állt). Veleméren még akad, aki el tudja mondani, hogy milyen nótákat furulyázott a réten, amikor az állatokat legeltette.
Ezek előtt az ablakok előtt faragta a szép tárgyait Gyenese Botfaragó Gyula
Ez a derék fafaragó a lendvai Várbörtönben tanulta a mesterségét, ahol 7 évet ült gyilkosságért, de ártatlanul. A hírek szerint azért vállalta magára az el nem követett tettért a börtönbüntetést, mert ígértek neki öt hold földet. Ezt persze sohasem kapta meg. Az igazi tettes, aki helyett Gyula bátyánk egy ideig a hűvösön tartózkodott, a halálos ágyán bevallotta a tettét.
Az alsólendvai Vár pincéje, talán itt - vagy egy hasonló helyen - volt a várbörtön, ahol Gyula bátyánk raboskodott
A fenti képen látható törülközőtartót a szeretett unokáinak készítette. A törülközőtartó kiegészítő elemeit (a sarkain üldögélő - a gazdát és a gazdaasszonyt jelképező - madarakat és a törülközőtartó rudat) már régen elsodorta az idő. Az van a közepére írva, hogy „Jó reggelt, Tóth Irénke és Tóth Ibolyka!” Ők már akkor is nagymamák voltak, amikor 20 évvel ezelőtt a portát megvettük tőlük.
Gyenese Botfaragó Gyula minden reggel ezzel a felirattal köszöntötte a kisunokáit
Gyenese Gyuláné
Öregasszony a Tóth-házból
Előszobafal részlete
Falióratok
Képkeret
Emléktárgy
Képkeret
Tükörkeret
Tükörkeret
Azt a szép parasztházat ajánljuk a szállást kereső vándor figyelmébe, ahol Gyenese Botfaragó Gyula készítette a világot egy kicsit szebbé tevő tárgyait: az egykori Tóth-portát, a mai veleméri Cserépmadár szállást (
A veleméri Cserépmadár szállás (egy három szobás lakosztály) utcafrontja orgonavirágzáskor
Az öt fő elhelyezésére alkalmas Csinyálóház két hálóval, fürdőszobával és étkezőkonyhával várja a vendégeit (nászutas párnak, vagy gyermekes családnak ajánljuk). Árak és foglalás.
A véle egy portán található Cserépmadár szállás egy 3 szobás, 3 fürdőszobás, nagy konyhával és étkezővel rendelkező őrségi jellegű vendégház. Kisebb csorportnak ajánljuk, de szobánként is kivehető. Tel: 06205342780. Weblap: http://www.cserepmadar.hu, e-mail:
A veleméri Cserépmadár szállás 4 ágyas Kamra szobája
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)