Bevezetés: őrségi személyiségek

 

 

Csótár Rezső egy őrségi fazekasdinasztia leszármazottja. A hagyományos munkamegosztásnak megfelelően ő korongozza és égeti, a felesége pedig írókázza a munkákat. Ezen a portán nem csak a hiteles és szép cseréptárgyakban gyönyörködhetnek, hanem egy kitűnő őrségi emberrel is elbeszélgethetnek az utcáról betérők.

 

 

 

 

Cikk: http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=25394

 

Az országút és patak melletti garázsán látható felirat szerint "a népművészet ifjú mestere" cím tulajdonosa, amit az unokája is lelkesen megerősíthet – ha valaki kételkedne a felirat hitelességében. A mester nagyon szép, eredeti népi hangulatú tárgyakat készít, amelyek egyik mintája a képen látható dupla edény, amelyben az asszonyok vitték a kétfogásos ebédet a földeken dolgozó uruknak. Az edény díszítése archaikus. A hullámvonal folyót jelöl (az Éden négy szent folyóját, amelyek a Tejútból kapják a vizüket). A háromszög alakú hegyábrázolás a székely írás „s” (sarok) jelének megfelelője. A jelek egy kőkori eredetű hagyománynak megfelelve az edényt a teremtett és rendezett világ isteni középpontjával azonosítják; az edényből fogyasztott étel Istentől való származására emlékeztetnek. 

 

 

 

Cikk: http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=22502

 

A veleméri Tóth-portán (a mai Cserépmadár szállás épületében) 50 évvel ezelőtt élt fafaragó a lendvai Várbörtönben tanulta a mesterségét, ahol 7 évet ült gyilkosságért, ártatlanul. Az igazi tettes, aki helyett Gyula bátyánk egy ideig a hűvösön tartózkodott, a halálos ágyán bevallotta a tettét. A fenti képen látható törülközőtartót, amelynek a kiegészítő elemeit (a sarkain üldögélő madarakat és a törülközőtartó rudat) már régen elsodorta az idő, a szeretett unokáinak készítette. Az van ráírva, hogy „Jó reggelt, Tóth Irénke és Tóth Ibolyka!” Ők már akkor is nagymamák voltak, amikor 20 évvel ezelőtt a portát megvettük tőlük. Gyenese Botfaragó Gyuláról bővebben.

 

 

 

 

 

Mintegy száz évvel ezelőtt élt ez a derék gerencsér a veleméri Tóth-házban, amelynek tetejére mázas kúpcserepeket és egy kis agyagmadarat is készített. A cserépmadár talán a száz évvel ezelőtt divatozó rigászat emlékére készült (némelyik őrségi ház az erdőn lépesmézzel befogott és városi lakásokba kalitkástul eladott rigók árából épült). Ez a kismadár adta a Cserépmadár szállás nevét. A kis agyagrigó e szép, régi parasztház csúcsán a vendégeket várja.

 

 

 

 

1826. október 25-én született Ógyallán (Komárom megye). Tanulmányai befejezése előtt vándorszínésznek állt, közben írt és fordított is.1848-49-ban honvédként harcol, és 1849-ben súlyosan megsebesül. Leszerelése után ismét színészkedik és ír. 1854-ben tanítói képesítést kap a pápai Református Kollégiumban. Ekkor érkezik a szentgyörgyvölgyi presbitérium hívása, és Gózon Imre megérkezik első és egyetlen munkahelyére, Szentgyörgyvölgyre. Tanít, szabadidejében pedig kutatja a falu és környéke, valamint gyülekezete történetét. Értékes régészeti leletanyagot küld be a Nemzeti Múzeumba, épületfelmérései a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal irattárában találhatók. Neki köszönhető, hogy a veleméri árpád-kori templom freskói nem pusztultak el teljesen, ugyanis ő hívta fel Rómer Flóris figyelmét a szomszédos falu templomára. Kutatásai elismeréseként felkérték a Műemlékek Országos Bizottsága tagjának. Gózon Imre 43 évig szolgált Szentgyörgyvölgyön, és itt is halt meg 1918. január 18-án.

 

1996-ban az új iskola Gózon Imre nevét vette fel, és az épület előtt felavatták mellszobrát, valamint megnyílt az emlékszobája is. Sajnos, a gyermeklétszám megfogyatkozása miatt a szép új iskolaépület ma üresen áll.

 

 

 

 

Cikk: http://www.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=25183

 

 

 

 

A Körmenden és Budapesten is honos festőművész az év nagyobb részét Veleméren tölti, ahol a műtermében megtekinthetők lelket emelő színekben pompázó festményei. A népi műemlékszámba menő lakóházában is élmény körültekinteni. Az eredeti állapotában megmaradt konyhai berendezésnek, a gondosan megőrzött népi bútoroknak és Varga Sándor bácsi, az utolsó veleméri népi fazekas kerámiainak nagyszerű felhangot adnak Balogh István Péter minden falat beborító, a házat színes mesevilággá varázsoló képei. Balogh István Péterről bővebben.

 

 

Cikk: http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=27910

 

Az Őrség vonzza a művészeket. Az istenáldott tehetségű kitűnő művészeket. Emlékeztet ez a kulturális virágzás a török időkben tapasztaltra. Akkor a déli magyar területekről elűzött nemesek az ország északi részébe özönöltek, mert a szerbek által ellenünk hergelt hódítók a jobbágyokra igényt tartottak, de a lehetséges nemzeti vezetőket azonnal kiirtották. Az elűzött nemesek északon szükségképpen katonáskodásba és mellette a művészetek űzésébe kezdtek. A birtokaik kezelését ugyanis átvette tőlük a török, azzal nem kellett foglalkozniuk. E folyamatnak köszönhető a magyar reneszánsz kiteljesedése és máig emlékezetes virágzása. A romlás virágai, a fenyegető nemzethalál előtti pillanatnyi szélcsend termései voltak ezek. 

 

 

A grafikus-kerámikus házaspár megmentett egy szép őrségi parasztházat az enyészettől és nagyszerű kerámiatárgyak sorát adja a világnak mindannyiunk gyönyörűségére. A veleméri Fő utcán végigsétálók szeme mindig örömmel pihen meg a házuk előtti polcra kirakott habán és reneszánsz kerámiákon. Öröm betérni a műtermükbe egy kis nézelődésre és beszélgetésre. E sorok írója különösen hálás Dávid Évának, aki szép „cégtáblát” készített ajándékba a Csinyálóház számára, amely a porta ékessége lett. 

 

 

 

 

A zománcozott aluminiumöntvényből készült Kercaszomori hősi emlékmű jellegzetes példája a művész karakteres, jelszerű alkotásainak. Az alábbi, az égigérő fát ábrázoló  veleméri rajzos tetőcserép adta hozzá a gondolatot. Ez a szobor az őrségi népi hagyományból sarjadt, a hettita hieroglif írás és a székely rovásírás jeleivel tart kapcsolatot; mégis modern. Egyszerre mesebeli és evilági. Szerváciusz István a magyar művészet legnagyszerűbb hagyományaihoz méltóan népi forrásból gazdagította a magas művészetet. 

 

 

 

 

A Sindümúzeum tárlatvezetője; a Cserépmadár szállás és Csinyálóház gazdája; írástörténeti, nyelvészeti, őstörténeti és néprajzi témákkal foglalkozó könyvek szerzője. Bővebben.

 

 

 

 

Szorgalmas és a szépre fogékony művész, akinek a keze alatt az agyag csodává válik. A legszebb őrségi fazekastermékek jó része az ő keze alól kerül ki. A javaslatomra kezdte el a zöld-sárga máz alkalmazását, amely azóta a védjegyévé vált.  Farsang Adriennről bővebben.

 

 

 

A sorozat végén mutatjuk be a legfontosabb őrségi személyiséget: a vendéget. Az Őrségben ugyanis ma minden település a falusi turizmustól várja a megváltást, amihez azonban nincs elegendő fizetőképes vendég. Kár pedig tagadni, hogy ma ő lenne a legfontosabb e tájon. Körülötte forog a világ, az ő kedvét keresi a vidék apraja nagyja, s talán még a természet is az ő kedvéért olyan bámulatos. Éppen ezért meg kell becsülni, és hálatelt szívvel kell megemlékezni azokról a legkedvesebbekről, akik már jártak nálunk, s akik közül az alábbi képen bemutatunk egyet. Szeretettel várjuk vissza őt is és mindenkit, aki néhány napra feledni kívánja a gazdasági válság okozta gondokat. Mert az Őrségben a természet gazdasági válság idején is pazarlóan ontja ránk a kincseit.

 

 

 

 

 

 

 

Az öt fő elhelyezésére alkalmas Csinyálóház két hálóval, fürdőszobával és étkezőkonyhával várja a vendégeit (nászutas párnak, vagy gyermekes családnak ajánljuk). Árak és foglalás.

A véle egy portán található Cserépmadár szállás egy 3 szobás, 3 fürdőszobás, nagy konyhával és étkezővel rendelkező őrségi jellegű vendégház. Kisebb csorportnak ajánljuk, de szobánként is kivehető. Tel: 06205342780. Weblap: http://www.cserepmadar.hu, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. A szállásdíj kifizethető SZÉP Kártya segítségével is. A veleméri Cserépmadár szállás nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve. Egész ház (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy).

 

 

A veleméri Cserépmadár szállás százéves parasztházból lett az őrségi falusi turizmus támaszpontja 

 

 

 Őrségi szállás (Cserépmadár és Csinyálóház) árak és foglalás