Borostyán-tó

A Borostyán-tó leírása - a Borostyán-tó képei - Zalalövő - ajánlott őrségi szállás

A zalalövői Borostyán-tó

A Borostyán-tó leírása

A Zalalövőről Őriszentpéterre vezető út mellett jobbra leágazó bekötőúton közelíthető meg a Zalalövő határában lévő szép tó. Területe 22,5 hektár, átlagos vízmélysége 3 méter. A halászati jog tulajdonosa a Borostyán Horgászegyesület - Zalalövő. Nagyon jó vízutánpótlásának köszönhetően vízminősége kitűnő, amit a benne élő rákok is bizonyítanak. Fogható halak: ponty, amúr, süllő, csuka, harcsa, compó, keszegfélék, kárász, törpeharcsa. Horgászni csak partról, vagy stégről szabad, nyári időszámítás alatt 04-23 óráig, téli időszámítás alatt 06-20 óráig. Éjszakai horgászat -csak ragadozó halakra- májustól augusztus végéig péntek-szombat éjjel engedélyezett. Éjszakai napi területi engedéllyel 20:00 órától másnap 06:00 óráig lehet horgászni. Kifogható mennyiség szempontjából ez egy napnak számít. A helyi horgászrend jelentős eltéréseket tartalmaz az országostól, ezért vendéghorgászoknak a horgászat megkezdése előtt érdemes alaposan tájékozódni. Néhány a helyi szabályokból: Az ősz végi haltelepítéstől a következő év március 01-ig a békés halak horgászata tilos, csak ragadozó halakra lehet horgászni. A ponty fajlagos tilalma május 2-től június 1-ig tart. Pontyból 33 cm a legkisebb elvihető méret, compóból 30 cm. A 8 kg-nál nagyobb pontyot megtartani tilos, azt kíméletesen vissza kell helyezni a tóba. (2010-től).

A Borostyán-tó képei

A horgász áll méla lesben a zalalövői Borostyán-tó partján

Zalalövő

Zalalövő már a római korban is lakott, sőt fontos település volt a rajta áthaladó utaknak köszönhetően. Bővebben.

A zalalövői tájház udvara

Zalalövői cserépedény a tájház kiállításáról

A római Salla fennmaradt romjai

Ajánlott őrségi szállás

A veleméri Cserépmadár szállás utcai homlokzata orgonavirágzáskor

Velemért a szerencsés adottságai kifejezetten alkalmassá teszik a falusi turizmus céljára, ezért szaporodnak itt is gombamódra a kiadó szobák, a parasztházból kialakított szállások és vendégházak. Nagyméretű (50 főt, vagy többet befogadó) szállás, vagy panzió nincs a településen. A legnagyobb befogadóképességű veleméri szálláshelyen is csak 16 ágy áll a vendégek rendelkezésére. A Botszer három szomszédos szálláshelye együttvéve 35 vendéget tud fogadni (az egyik szobát, a másik lakosztályt, a harmadik vendégházat kínál) . 

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház gazdája ezt a két házat ajánlja az Ön figyelmébe.

Ezek közül a Csinyálóház egy különálló épületben lévő különleges hangulatú lakosztály (ennek a honlapját olvassa most). Nászutas párnak, vagy gyermekes családnak ideális.

A másik épület ugyanezen a portán a Cserépmadár szállás. Egy százéves parasztházból lett kialakítva, s most 3 szobával, 3 fürdőszobával, konyhával és étkezővel áll a vendégek rendelkezésére. Kb. 10 fős csoportoknak való, de szobánként is kivehető.

A veleméri Cserépmadár szállás Kamraszobájának festett ajtaja (részlet)

Az öt fő elhelyezésére alkalmas Csinyálóház két hálóval, fürdőszobával és étkezőkonyhával várja a vendégeit (nászutas párnak, vagy gyermekes családnak ajánljuk). Árak és foglalás.

A véle egy portán található Cserépmadár szállás egy 3 szobás, 3 fürdőszobás, nagy konyhával és étkezővel rendelkező őrségi jellegű vendégház. Kisebb csorportnak ajánljuk, de szobánként is kivehető. Tel: 06205342780. Weblap: http://www.cserepmadar.hu, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. A szállásdíj kifizethető SZÉP Kártya segítségével is. A veleméri Cserépmadár szállás nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve. Egész ház (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy).

A veleméri Cserépmadár szállás festett előszobafalának részlete

Az Őrségben a falusi turizmus (szállás, vendégház, apartman, panzió és egyéb szálláshely fejlesztése) terén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek köszönhetően sok panzió, vendégház, apartman (szebb szóval: lakosztály) és egyéb szállás nyílt meg az őrségi településeken. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást, vendégházat, apartmant alakított belőle és bejelentkezett a falusi szállás kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására. Szükség is van rá, mert a városok zajában elfáradt ember természetes igénye a nyaralás egy pihentető környezetben. Nem csak az évente két hetes pihenés (a családi nyaralás), hanem a falusi hétvégi üdülés is dukál (amely egyre hangsúlyosabb szokássá válik, a nyaralási szokások átrendeződésével). Megjelentek ugyanakkor a tőkeerős vállalkozók is, akik néha több százmilliós beruházással 50 főnél is nagyobb befogadóképességű panziók, vendégházak és szálláshelyek megjelenését segítették elő. Van olyan is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A hírekben megjelent, hogy a gazdasági válság hatására a szálláshelyek harmada bezárt - ezt azonban a saját tapasztalataim alapján nem tudom alátámasztani. A szálláshelyek, panziók, vendégházak és magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szálláshelyek folyamatos fejlesztését eredményezi. A szállások versenye oda vezetett, hogy a szállás adása mellett ma már valami turisztikai többletet is kell nyújtani a falusi turizmus vándorainak. A tőkeerős szálláshely fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínál (ez az összetettebb vállalkozási szerkezet úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába - amire szintén van példa).

Veleméren - mivel a porták nincsenek bekerítve - a tyúkok élete is egy idill, ha nem találkoznak a rókával

Azonban a tőkeerős fejlesztéseknek is van korlátja. Akad rá példa, hogy a nagyobb panzió a magas rezsiköltség miatt nem lehet nyereséges és eladni is csak a beruházási költség töredékéért lehetne. Mert nem lehet minden őrségi szállás mellé rentábilis fürdőt és éttermet építeni. A kisebb őrségi szállások többnyire valamilyen olcsó megoldást választanak s például kulturális programot és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. A szállás területén bemutatják az Őrség népi kultúráját - egy múzeumként berendezett helyiséggel, vagy a szállás múzeális értékű berendezésével. E kisebb őrségi szállások fennmaradását segíti még, hogy azt az elkülönült nyugalmat tudják biztosítani, amit a városok forgalmától menekülö vendég keres az Őrségben. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud. A vendég nem ritkán azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival. Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit.  Miközben a nagy befogadóképességű panziók ezt csak csökkentett mértékben képesek biztosítani, a fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás is létjogosult, meg a nagyobb panzió is. Sőt, egymásra is vannak utalva, mert a nagyobb szálláshely éttermét és fürdőjét csak a közeli kis szallások vendégei tehetik rentábilissá; miközben a kis szállás vendégének is hasznára lehet a közeli étterem és medence.

Részlet a veleméri Cserépmadár szállás Belső szobájából

Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Hogyan tagozódik be az őrségi szállások, szálláshelyek, panziók, vendégházak, lakosztályok, parasztházból kialakított magánszállások és nagyobb szállodák sorába?  Nos, elsősorban az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához. Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg?

A veleméri Cserépmadár szállás utcafrontja liliomokkal